Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lovas bélyegek

2009.08.08

A Magyar Posta négy címletből álló bélyegsorozat és három bélyegképet tartalmazó blokk kibocsátásával mutat be néhány jellegzetes hazai lófajt.

lovas bélyegA ló hatezer éve társa az embernek. Hazánkat történelmünk, hagyományaink alapján lovas nemzetnek ismerik Európában. A technikai fejlődés változtatta meg a ló és az ember kapcsolatát, napjainkban pedig már jelentős szerepet kap a szabadidő eltöltésben, a kikapcsolódásban, de az egészség rehabilitációban is.

A sorszámozott blokk bélyegképein a hucul, lipicai és kisbéri félvér lófajták láthatók. A blokk keretrajzán dombornyomással egy lófej és az "Élő örökségünk" felirat található. A bélyegsorozat címletein - a blokkhoz hasonlóan az állat élőhelyére utaló környezetben, névérték szerinti sorrendben -a shagya arab, a mezőhegyesi félvér, a gidrán és a nóniusz fajták szerepelnek. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáján - különböző megjelenítésben - lovak láthatók.

Hucul - Két vadlófaj, a taki és a tarpán játszott közre létrejöttében. Már 1606-ban említik, természetesen nem mai értelembe vett fajtaként. Munkaképessége minden tekintetben kiváló, leginkább azonban a keskeny hegyi ösvényeken hasznosítják. Könnyű kezelhetősége miatt a gyerek körében is igen népszerű.

lovas bélyegLipicai - A ménest Habsburg Károly főherceg alapította 1850-ben. Ma már az európai kulturális örökség része. Az ötvenes években került a törzsállomány Szilvásváradra, ahol ma is kiváló fogathajtók öregbítik hírnevét. A lipicai mindig az elegancia lova volt, ezért soha nem terjedt el nagy számban.

Kisbéri félvér - Az 1848-49-es szabadságharcot követően elkobozták gróf Batthyány Kázmér kisbéri birtokát egy nemesvérű katonai ménes létrehozásának céljával. A cél megvalósult és olyan legendába illő telivérek fedeztek itt, mint a hírneves Kincsem apja.

Shagya arab - A keleti lovak már az ókorban, később pedig Mohamed próféta ideje óta méltán híresek voltak. Az arab lovat a török időktől kezdve már következetesen használták a magyar ló nemesítésére. Az arab ló tenyésztéséről híressé lett Bábolnát 1789-ben II. József alapította.

Mezőhegyesi félvér - 1841-ben került Mezőhegyesre a Furioso nevű angol telivér mén. Mindig veretlenül jött le a pályáról. Genetikai értékét igazolja, hogy testvére sem talált legyőzőre. Leszármazottai alkalmasakká váltak vadászlónak, illetve igás szolgálatban is beváltak.

Gidrán - A fajtaalapító mént 1816-ban vásárolták Egyiptomban, mely először Lipicára, majd Bábolnára került. Az 1900 éves elején a falkavadászatban próbálták ki eredménnyel. Fajtatisztán való fenntartása a világörökség szempontjából is jelentős.

Nóniusz - A fajta kialakulása a mezőhegyesi méneshez kötődik 1785-ben. Fénykorát a kiegyezés utáni években élte. A második világháború után a ló katonai hasznosítása megszűnt, és elsősorban az Alföldön teljesített szolgálatot igavonó állatként. Jelenleg Nóniusz lovakkal kitűnő eredményeket a fogathajtásban érnek el.

SO
Forrás: www.magyarallat.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.